“Golfozunk,tehát vagyunk”

Nemzeti Golf Egylet

Célok | Támogatók | Rendezvények | Események | Rólunk írták | Jubileumi golftúra

Rólunk Írták

Véget ért a jubileumi versenysorozat

A megszokott klub- és vállalati versenyek mellett idén egy különleges versenysorozat is gazdagította a kínálatot, méghozzá a hat állomásból álló „100 éves a magyar golfsport - Jubileumi Golftúra”, amelyet a Magyar Golf Club és a Nemzeti Golf Egylet szervezett közösen. A versenysorozat kapcsán az NGE elnökével, Lintner Sándorral beszélgettünk.

Honnan jött a jubileumi versenysorozat ötlete?

Idén százéves a magyar golfsport, és mivel a Magyar Golf Club is 1911-től datálja magát, a Nemzeti Golf Egylet úgy gondolta, szívesen felkarolja ezt a versenysorozatot. A régi játékosok, pályaépítők, a befektetők tiszteletére végigjártuk a pályákat: Kisorosziból indulva, az ország emblematikus pályáin, Máriavölgyben, Hencsén, Balatonudvariban, Bükfürdőn rendeztünk versenyt, majd a Szentendrei-szigetre értünk vissza szeptember 24-én, szombaton.

Összesen több mint 300 játékos vett részt a versenyeken, amelyeken díjaztuk a versenyzőket minden versenyen külön, és összesítettben is. A sorozaton elsősorban azok az amatőr játékosok játszottak, akiknek fontos a magyar golf múltja, akik tisztelettel gondolnak az elődökre.

Mivel a Magyar Golf Club székhelye most Kisorosziban van, így ezzel a versennyel többszörösen is visszanyúltunk a múltba: hiszen a MGC még a Széchenyi-hegyi pályán alakult, ám az újkori magyar golf kezdeteinek a kisoroszi golfpálya a bölcsője. A Magyar Golf Clubbal közösen itt hoztuk létre a „magyar golf halhatatlanjainak fasorát” ahol immár öt platán őrzi az elődök nevét.

Tavaly avattunk a magyar golf újjáélesztésért oly sokat fáradozó dr. Gáti Ferenc, Stammel József és az NGE posztumusz tiszteletbeli elnöke, Mérey Lóránt tiszteletére. Idén pedig a méltatlanul elfeledett sportágalapító, Lauber Dezső, és híres tanítványa dr. Szlávy Béláné Hevesi Erzsébet örökös magyar bajnok tiszteletére helyeztünk el emléktáblát a 18-as szakaszt övező fasorban.

A Magyar Golf Szövetség idei közgyűlésén Nagy Nóra, az MGC klubigazgatója kérte a szövetség erkölcsi támogatását a versenysorozat megrendezéséhez. Ez mennyire valósult meg?

Tudtommal a szövetség egyik versenyen sem képviseltette magát, nem ajánlottak fel díjat, nem kommunikálták a versenyeket a weboldalukon, egyszóval az ő „támogatásuk” ott holt hamvába a Közgyűlésen, ahol elhangzott az igen... Szerencsére a golfos közvélemény és a pályák sokkal inkább magukénak érezték ezt az ünnepet, mint a szövetség, amely mindent anyagi szempontok szerint ítél meg.

Egy díjat is kiosztott a Nemzeti Golf Egylet hétvégén, erről mit kell tudni?

Szlávy Tibor átveszi át az életműdíjatA 100 éves a magyar golf tiszteletére, „a golf életben tartásáért, és a magyar golf fejlesztéséért végzett több évtizedes áldozatos munkájáért” Szlávy Tibornak adtunk életműdíjat. A Nemzeti Golf Egylet úgy gondolja, hogy a sportág e páratlan ünnepén egy olyan magyar sporttársunkat illik kitüntetni, aki személyén és családján keresztül kapcsol össze bennünket a dicső múlttal, s aki több évtizeden át szabadidejét feláldozva őrizte és terjesztette a golf szellemiségét és szeretetét. Szinte valamennyi magyar nyelvű szakmai könyv, publikáció viseli Szlávy Tibor keze nyomát és ma is íróasztalán tornyosul, és a tőle megszokott szakszerű, aprólékos feldolgozásra vár a sportág 100 esztendejének története és statisztikája.

Kérésünkre Tibor bátyánk helyezte el az édesanyja emléktábláját ezen a napon, s bizony könnyek szöktek a szemébe... Sokakkal együtt úgy gondolom, ezzel helyére billent magyar golfos közvélemény lelki egyensúlya.

Ez egy egyszeri díj, vagy lehet jövője valamilyen formában?

Szeretnénk folytatni ezt is, de anyagi lehetőségeinktől függ, mire tudunk áldozni a jövőben. Én szeretnék például befektetőket is díjazni, mert úgy gondolom, hogy focizni lehet stadion nélkül, golfozni viszont nem lehet golfpálya nélkül. Tehát számomra a golfpályák története a magyar golf története. Ha megnézzük az 1920-as, ’30-as években írott cikkeket - amelyeknek többségének egyébként Szlávy Tibor édesapja a szerzője-, azokban is azt olvassuk, hogy pályák híján nem tud a golf fejlődni.

A mai magyar golf fejlődésének Ernyei Tamás, Pólus Péter, Bábos János, a Windbrechtinger házaspár –és még sorolhatnám - fontos részese, hisz ők teremtették meg a lehetőségét, hogy legyenek és fejlődjenek olyan játékosok, mint Kővári Dániel, Hahn Roland, Palanszki Benjamin, vagy Sárközi Richárd. Ezek az emberek igazán nagy szolgálatot tettek a golfnak. Mivel Magyarországon a golf totálisan amatőr szinten van, ezért mondhatjuk azt is, hogy sok jót tettek azokért a hobbi golfozókért is, akik hódolnak ennek a sportnak, mert különben ezt itthon nem tehetnék.

Természetesen tudom, hogy nem jótékonykodásból kezdtek pályaépítésbe, de a mi közösségünk számára jobb, hogy golfpályát építettek és nem például bevásárlóközpontot. Az, hogy megköszönjük nekik ezt, ez sokkal kevesebbe kerül, mint nekik, akik rengeteget kockáztattak ezzel.

Nem az ellentétek szítása a cél

FILM KÉSZÜL A MAGYAR GOLF SZÁZ ÉVÉRŐL

Noha megoszlanak a vélemények, hogy a magyar golf „születésnapját” mikorra datáljuk, talán nem is ez a legfontosabb, hanem hogy a százéves évforduló kapcsán, kinek milyen mondanivalója van. Lintner Sándor, a Nemzeti Golf Egylet elnöke, filmet készít a száz évről, amiben olyan aspektusból közelíti a meg a magyar golfot, ami reményei szerint azok számára is érdekes lesz, akik magáról a sportról semmit nem tudnak. Lintner Sándorral beszélgettünk a készülő filmről.

Milyen céllal vágott bele a film elkészítésébe?

Ezt az évfordulót, -amely ha nem is az első magyarországi golfütésé, hanem az első szervezeté, a Budapesti Golf Clubé (a Magyar Golf Club jogelődje), kiemelkedő évfordulónak érzem. Ha elolvassuk a könyvtárban – én elolvastam -, hogy milyen gondokkal küzdött a magyar golf sport az 1920-as, ’30-as években, akkor a mai helyzethez hasonló képet kapunk. Pirosi Szlávy Béla (Szlávy Tibor édesapja) arról értekezik egy könyvecskében, hogy miért nem népszerűbb a golf, hogy az ígéretek szerint épülnek pályák, de pénz hiányában mégsem, van közönség, de mégsincs. A maihoz kísértetiesen hasonló helyzet!

Úgy érzem, most a századik évfordulón érdemes bemutatni minden olyan jelenséget, ami korábban is jellemző volt a golfra és az ma is. Sok ember időt, és rengeteg pénzt áldozott arra, hogy meggyökeresedjen és népszerű legyen Magyarországon a golfsport, és ők megérdemlik, hogy az erőfeszítésüket megörökítsük. Ezt az egészet pedig szeretném társadalmi-gazdasági háttérben elhelyezni, hogy azok is magyarázatot találjanak a történésekre, akik nem foglalkoznak a golffal.

Szeretném megmutatni azt, hogy én hogyan gondolkodom erről, és szeretnék kérdéseket felvetni.

Hogyan épül fel a történet, hogyan kapcsolódik múlt és jelen?

Kronológiai sorrendben haladunk 1911-től napjainkig. Durván két szakaszra bonthatjuk ezt a száz évet: 1911-től a második világháborúig, majd körülbelül 1980-as évek közepétől napjainkig. Ami az első részt illeti, a rendelkezésre álló érdekes dokumentumokat próbáljuk átlapozni, és megmutatni, kik voltak a golfélet akkori vezetői és milyen indíttatásból dolgoztak, hogy a kiegyezés utáni magyarországi fellendülés hogyan kapta szárnyára a különböző sportokat, köztük a golfot is. Aztán a világháborúk és az azt követő évek hogyan sorvasztották, negligálták a sportágat Magyarországon.

Az 1980-as évek második felére tehető újrakezdés éveiből sok kép maradt és néhányan még szerencsére közöttünk élnek. Ők a „kisoroszi pionírok”, akik saját kezükkel építgették a pályát. Tervezünk egy olyan fejezetet is, ami azt boncolgatja, vajon mit adtak a magyar golfnak a külföldről visszatért hazánk fiai. A fejlődés során szólni kell arról a pillanatról is, amikor a magyar golf sport kilépett a nemzetközi színtérre - ez a Ladies Eureopan Tour verseny, annak milyen haszna volt, milyen plusztudásunk származott abból.

A harmadik harmad napjainkról szól majd: az ingatlanpiaci lufi kidurranásából keletkező gazdasági visszaesés milyen hatással volt/lesz a honi golfsportra. Szeretném bemutatni, hogy milyen tapasztalataik gyűltek fel azoknak, akik nem kevés pénzt kockáztatva belevágtak a golfpálya építésbe, milyen megfontolások alapján döntöttek és milyen terveik vannak a túlélésre? Válság-e az egyáltalán, ha az egyik pálya bezár, míg ugyanakkor a másik bővíti szolgáltatásait?

Keressük a választ az „örök kérdésre” is, vajon miért nem jönnek többen golfozni, és mit várhatunk a jövőben attól, hogy olimpiai sportág lett a golf. Ugyanakkor ellátogatunk a Semmelweis Egyetemre (volt TF), ahol Szalma László vezetésével végre meggyökeresedett az alapfokú golfedző és a golfmanager képzés. Révész Tamás pedig éppen napjainkban ír könyvet ez utóbbi témáról, de említhetném Lackó Zoltán greenkeeper dolgozatát is - nos, ezek azt mutatják, hogy egyre professzionálisabbá válik a szakmai munka itthon is. A golfvilág hatalmas pénzeket megmozgató vertikum, a felszerelésgyártástól a pályatervezésen át a pályaigazgatásig, az utazásszervezéstől az ütőjavításig, a hoteltől a konyháig és sorolhatnám tovább. Ebbe a rendszerbe csak profi megközelítéssel lehet - de érdemes bekapcsolódni!

Kikhez szól a film?

Alcíme lehetne akár az is, hogy ”nem csak golfozóknak”. A régi kupák és scorekártyák is nagyon érdekesek és fontosak e jubileum kapcsán, de szerintem a ma embere az elmondottakon keresztül közelebb kerülhet a golfjátékhoz is. Azoknak készült, akik érdeklődnek a társadalmi-gazdasági jelenségek iránt, hisz ebben kell a magyarázatokat keresnünk a golf mai helyzetére. A rendszerváltozás utáni fellendülés évei hasonlatosak a nyolcvan évvel korábbi lelkesedéshez. Fade-ről, slice-ról tehát nem fogunk beszélni a filmben, arról annál inkább, hogy amíg külföldön dübörög a golf mint sport és üzlet, addig nálunk valamiért még nem működik. Végezetül meg kell azt is nézni, hogy vajon kulturálisan és mentálisan a golf biztosan a mi sportunk-e.

A napjainkról szóló rész nem olyan vidám történet, óhatatlanul szóba kerülhetnek konfliktusok...

Nem célunk állást foglalni a különböző kérdésekben, pusztán csak szeretnénk felmutatni azokat a dilemmákat, ami a golfban dolgozókat napjainkban foglalkoztatja. Túlságosan mélyen ebbe sem akarok belemenni, hisz a nagyközönséget ez aligha érdekli, és természetesen nem célom az, hogy bárkit is elriasszak a golftól.

Hol és mikor kerül bemutatásra majd a film?

Mindenképpen nyáron fejezzük be, már csak a golfpályákon való felvételek miatt is, de pontos időpontot nem tudok mondani. Ami pedig azt illeti, hogy hol lesz bemutatva, több tévécsatornával is tárgyalunk. Találkoztunk a Duna Tv és a Magyar Televízió sportosztályának vezetőivel, akik készek a film bemutatására, de most van némi zavar, hisz egy új alap vette át a közszolgálati média gyártási feladatait és még nem tisztultak le a szabályok. Az ATV elnökétől írásos, a tv2-től szóbeli ígéretünk van, hogy bemutatják a filmünket. A lehető legtöbb csatornán szeretném terjeszteni a filmet. Profi stábbal dolgozunk, bízom benne, hogy sikerül olyat alkotni, amit érdeklődéssel fogadnak a televíziók és a nézők is.

Király Levente

Now Hungary Gets Golf Aid for New Development Plan

Now Hungary Gets Golf Aid for New Development Plan

Forrás: PGAE e-newsletter

Megalakult a Nemzeti Golf Egylet

Etikett, fair play, közösségi gondolkodás – ezek közösség formáló szabályok és eszmék, vallja Lintner Sándor a közelmúltban alakult Nemzeti Golf Egylet elnöke.

- Mik a főbb céljaik?

- Mindenek előtt a golf szellemiségének képviselete: etikett, fair play, közösségi gondolkodás. Mindhárom területen van bőven tennivaló, és úgy érzem fogadókészség is van ezekre a gondolatokra. Az egyesület alapítói úgy érzik, hogy az elmúlt több mint másfél évtizedben fejlődött a sportág Magyarországon, ám különböző típusú és vérmérsékletű emberek léptek pályára, s mint a társadalom egészére, a golfozókra sem jellemző a harmonikus együttműködés. Egyszerűen arra gondoltunk, hogy már meghaladhatjuk azt a jelenlegi rendező elvet, amely szerint attól függ, ki melyik klub tagja, hogy melyik pálya esik útba. Az etikett és fair play olyan fontos és értékes belső emberi tartalmakat fejez ki, amelyek mentén újabb, meglehet kisebb közösségek alakulhatnak. Az elmondottakból talán világos és egyértelmű, nem a politikai és a vallási hovatartozás az értékmérőnk.

- A névválasztás mégis, úgy érzem orientál...

- Annyiban remélem igen, hogy a közösségi gondolkodás is vezérelvünk. Alapítóink többsége már biztosan nem lesz élsportoló a golfban, de segíthet a fiataloknak azzá válni. A honi golfsport egyik hiányossága, hogy máig nem tudtunk kinevelni nemzetközi mércével is mérhető fiatal sportolót. Azoknak is tenni kell ezért, akik csak hobbiként, vagy alacsony szinten űzik ezt a játékot, feltéve, ha akarnak tenni valamit imádott sportáguk fejlődéséért. Mi pedig ilyen emberek várunk sorainkba, akik akarnak és tudnak is tenni valamit a sportágért.

- Ez egy kicsit úgy hangzott, mintha a Magyar Golf Szövetség feladatait akarnák átvenni!

- Egyáltalán nem, sőt! Ha klubokban nem folyik szisztematikus tehetségkutatás és szakmai munka, akkor a szövetség nem tehet semmit. Mi éppenséggel azzal is szeretnénk foglalkozni, hogy minél több tehetséges fiatal ismerje meg a sportágat és a legjobbakat támogatni szeretnénk. Garancia erre Damian MacPherson PGA pro és Szalma László Testnevelési egyetemi docens, valamint önzetlen tagjaink.

- Ki lehet a klub tagja, hol lehet belépni?

- Az alapítók úgy határoztak, hogy minden újabb tagért két ajánló vállal felelősséget, tehát első körben meghívót küldünk azoknak, akikkel szeretnénk együttműködni. A későbbiekben pedig közösen határozunk majd a bővülésről.

Nemzeti Golf Egylet
Telefon: +36-20 801-4880
Email: nge@nemzetigolfegylet.hu